Bio

JAMBRIO
A zenekar 2011 elején alakult, alapvetően amatőr zenészekből, akik már régóta nyitogatták zenei szárnyaikat. Olyan zenekart szerettünk volna, melyben kötöttségek nélkül játszhatunk, leginkább a zenélés öröméért, ugyanakkor tudásunkhoz mérten próbáljunk minél szabadabban, könnyedebben játszani, jammelni. Úgy tűnik sikerült elérni a célunkat, és mindamellett, hogy mi örömünket leljük a zenélésben, a közönség is élvezi a remek családias buli hangulatot.
Az általunk játszott előadók közül kiemelnék párat: Simply Red, Stevie Wonder, Back 2 Black, James Brown, Kool and the gang, Eric Clapton, AC/DC…

JAMBRIO tagjai:
Bartal József (gitár)
Bréti Róbert (saxofon)
Csapai Szabolcs Shongi (ének)
Horváth László (zongora)
Szalai Vilmos (basszusgitár)
Tóth István (dob)
Bréti Róbert (saxofon)
Szigeti Csaba (hangtechnika)

 

* * *

És néhány szó magunkról

Bartal Józsi:
Az én zenei pályfutásom az általános iskolában kezdődött ahol is, azt hiszem hetedikes koromban, ének-zenéből meg akartak buktatni. A sors poénja, hogy most éneket tanítok egy általános iskolában:). Komolyra véve a szót: kb. 10 éves lehettem amikor egy jezsuita tudós pap a homlokomra tette a kezét és azt mondta: “ fiam, te zenével fogsz foglalkozni” -akkor nevettem ezen, de később beigazolódott. 14 éves koromban kezdtem el gitározni a család ösztönzésére. Első tanárom Viszmeg László volt, akivel sok évig játszottunk együtt különböző egyházzenei formációkban. Az érettségi megszerzése előtt döntöttem el, hogy tanítani szeretnék, méghozzá ha lehetőség lesz rá ének-zenét. A főiskola évei alatt többek közt zongorát, karvezetést, zeneelméletet, magánéneket, kreatív zenepedagógiát tanultam kiváló tanároktól. Kiemelném Smuta Attila tanáromat az ének-zene műveltségterület vezetőjét. Ez idő alatt Pulius Tibornál tanulgattam gitározni. A főiskolás évektől kezdve folyamatosan zenéltem különböző zenekarokban, főleg keresztény könnyűzenét, ill. minden mást: funky-t, jazz-t, rock-ot… A Jambrio zenekarban 2012 tavaszától játszom. Kedvenc zenekarom: Fourplay
Csapai Szabolcs:
Szerény kis történetem egy vasárnapi nagymamához való utazás során fogalmazódott meg a zene és az éneklés iránt. Egy Deep Purple dal ment a rádióban amit – mint aki világ életében énekelt – elkezdtem énekelni. Csak úgy… A tesóm megszólalt: “Héj ez nagyon jó volt! Rá két hétre megalakult az első zenekarom, aminek nagyon örültem! Teltek az évek, egyre jobbak lettünk, tagcserék, stb. Aztán úgy gondoltam egy énektanár nem ronthat a projekten így elmentem Geri Zsuzsa énektanárnőhöz aki a szart is kipréselte belőlem :D
Aztán zenekarból zenekarba, sikerek, kudarcok. XTRABIZARRE, BIZARRE, SEMMI EXTRA, FAT ROCKERS, POSITIVE, MILLENIUM ROCKTÁRSULAT, ja és persze a legkedvencebb és a legjobb a JAMBRIO! :D
A zene számomra egy külön kis világ ahova ahova elbújhatok a világ rossz dolgai elől, a zene gyógyít, felpezsdít, éneklés nélkül az életem olyan mint, tücsök a lábai nélkül… Tehát egy kis idézettel zárnám soraim: “CANTO ERGO SUM”! Azaz “Énekelek tehát vagyok!”  kedvenc előadóim: Pély Barnabás, Michael Jackson, George Benson, Csapai Szabolcs Shongi:D, Biga
Horváth Laci:
Kis óvodás koromban érdeklődtem először a zenélés és rögtön a billentyűs hangszerek iránt. Zeneiskolába sosem jártam. Autodidakta módon kezdtem fejleszteni magam és zenei tudásom gimnazista koromra érte el azt a szintet, hogy felkértek egy csapatba billentyűsnek. Ez volt az első zenekarosdi számomra. Azóta több formációban is megfordultam. Elsősorban dallamos rock és blues zenekarokban.
Nagyon szeretem az örömzenélést és az improvizációt. Jelenlegi zenekaromban, a Jambrioban remek zenészekkel vagyok körülvéve akik mindezekben partnerek és kiválóan megértjük egymást. Az általunk megszólaltatott dalokban elsősorban feldolgozásokban, igyekszünk elvonatkoztatni az eredeti előadásmódtól és saját szájunk íze szerint formálva adjuk át a közönségnek azokat…a mellékelt ábra szerint sikerrel, aminek nagyon örülök.
Számomra Zene nélkül nincs élet. Mindegy, hogy ki milyen zenét szeret, az a fontos, hogy befogadjuk a számunkra kellemes dallamokat és mindenki engedje, hogy egészen a bőre alá hatoljon…ha már belül érezzük a muzsikát, na akkor minden a legnagyobb rendben van. Én valami ilyesmi élményben szeretném részesíteni a közönségünket
Szalai Vilmos:
Negyedikes koromban édesanyám megkérdezte: “Akarsz zenét tanulni kisfiam?” A válaszom igen volt. Akkor kezdődött trombitával, aztán később zongorázni tanultam majd a középiskolában gitározni szerettem volna. Volt egy srác aki mondta, hogy megtanít, de amikor elmentem hozzá csak annyit mondott “ Ekkora lób*szó ujjakkal inkább basszusozz!” Azóta kisebb nagyobb megszakításokkal megfordultam mindenféle zenekarban, de komolyabb zenei tanulmányokat már nem végeztem. Most itt játszom a JAMBRIO-ban és imádom.
Nagy kedvencem: Spyro Gyra
Tóth István:
Tizenévesen kezdtem dobolni, kicsit magamtól, kicsit tanártól. Először rockot, majd hosszabb ideig balkáni népzenét játszottam. 1,5 éve vagyok a Jambrio-ban, azért, mert már csak itt tűrnek meg! :)

Leave a Reply